Nemrégiben megkeresett egy magyar bútor és lakberendezési tárgyakat forgalmazó cég, a Butopêa Home & Decor. Tetszett nekik a stílusom és az alkotásaim, és szerettek volna valamilyen formában együttműködni velem. Mint tudjátok ti is, többnyire olyan régi vagy kidobásra szánt tárgyakból alkotok…

Úgy gondoltam, hogy az idei évad első bejegyzésében virtuális osztálykirándulásra viszlek titeket, a hobbi alapanyagok „megapoliszába”Pentart City-be. A tavalyi évben nagyon sok új és érdekes matéria került forgalomba, amelyeket egy kicsit közelebbről is bemutatok nektek, az idei év eddig megjelent…

Egyszer volt, hol nem volt, az elektromos levélerdő közepén egy kalácsillatú üzenet. Ebben az édes írásban arra kért Kürtős Fesztivália uralkodójának szótartója, hogy legjelesebb ünnepükre, építsek nekik egy olyan trónust, amilyet még nem látott a világ, sőt még a kalendáriumban sem található…

Biztosan emlékeztek arra a sublótra, amelyet anyukámnak újítottam fel és festettem le zöldre, majd tyúkláb mintával díszítettem. Nos, a használtbútor vásárlás nem állt meg az említett darabnál, azóta beszereztünk neki egy hatalmas méretű négyajtós szekrényt, amely ugyan nem régi, de formailag…

Az idő vasfoga lassan, de biztosan őröl. Halk és alig észrevehető monoton csikorgással emészti a jelent, ami holnapra már múlttá fakul. Sárgul a hófehér abrosz, barnul a színes kép, és még az ember haja szála is ezüstre pöndörödik. Eközben a jelen idővonalán, mint a költöző fecskék ősszel, megülnek…

Tolna megyét és a tolnai tájat a maga sajátságos magyar, sváb, székely, és ahogy errefelé mondják az idegenre: „gyüttment” lakóival mindig is az otthonomnak és a szerelmemnek éreztem. Nem véletlenül, hiszen anyai ágról a Tolnai - Hegyhát  egyik völgyében megbújó falucskájából származom. Gyermekkorom…

A régi vágyak egyszer csak teljesülnek. Egy kedves kollégám felhívott telefonon pár hónapja, hogy van egy bútor a cég központjában, amitől szívesen megválnának. Egy öreg kredencről volt szó, amit korábban már kétszer átfestettek és dekoráltak. Azonnal igent mondtam, mert egy ilyen típusú öreg de…

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyúlófélben levő, borjútérdű kiskamasz. Ez a kiskamasz sok unokatestvért kapott a Jóistentől. Kuzin-földén termett sok játszótárs, nyaggatni való kisebbek, közeli közepesek, majdnem felnőtt nagyobbak és tehetséges még nagyobbak. Laci unokabátyám a még…

Egy falusi iskola felújításakor került az utcára, lejárt tanmenetek és elfeledett gyerekrajzok között, a hajdan jobb időket megélt virágállvány. Évekig nem nyúltam hozzá, a padlásfeljáróban kuksolt és várt türelmesen, hátha egyszer újra az lehet, aminek az emberek kitalálták. A nyárára kitett…

Ujházi Ildikót a Jobb mint volt bloggerét úgy egy éve ismertem meg egy internetes csoportban. Az általa újraálmodott bútorok vagy bútorkárpitozások eltértek a fővágány vakvágányaitól, így elkezdtem figyelni a munkáit. A figyelésből bejelölés, a bejelölésből beszélgetés és a beszélgetésből közös…