Vitrinsztori

2019. május 02. 06:52 - lookbear

Orvosi szekrényből "kispolgári" vitrin

vi01.jpg

Amikor kisiskolások voltunk a tesómmal, a nyári szünetekben az emeletünkön lakó Ildi nénit kérte meg az anyukánk, hogy figyeljen néha ránk napközben, amíg ő munkában van. Így mindennap átjött hozzánk, melegített nekünk ebédet és mi is átszaladgáltunk hozzá vendégségbe. A nappalija régimódi nehézkes barna színű bútorokkal volt tele, amelyek számomra akkor, félelmetesnek hatottak. Ám volt egy nagy üveges szekrénye, ami engem nagyon izgatott. Telis-tele volt porcelán nippekkel a táncoló balerinától kezdve a búsuló juhászig, mindenféle figura meredt mozdulatlanul rám és a vakvilágra. Felnőtt játékoknak véltem ezeket a tárgyakat, olyan értékes és különleges holmiknak, amivel csak kivételes alkalmakkor lehet játszani. Nagy csalódás volt, amikor Ildi néni felvilágosított, hogy ezekkel a holmikkal nem játsszanak sem a felnőttek, pláne nem a gyerekek. Azóta sem értem teljesen a nippek funkcióját, talán csak idealizált életképek, hangulatok és vágyak porcelánba merevítve. Minden esetre, amikor szembe jött velem a sors útján ez a régi üvegezett orvosi szekrény, tudtam, hogy ő, Ildi néni vitrinje lehetne nálam.

Éljen az élet, éljenek a játszhatatlan játékok!

Tovább
Szólj hozzá!

Kalandozás a szkipetárok földjén

2019. április 18. 16:30 - lookbear

Albánia szubjektív szemmel

alb001.jpg

Mindenkinek van bakancslistája, az enyémen régóta ott virított, piros alapon egy fekete kétfejű sas. Albániába sokáig nem lehetett utazni és igazából nagyon keveset tudhattunk erről az országról. Az elképzeléseink még ma is hiányosak és köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Persze a valóság relatív és mindenki máshogyan éli meg az őt körülölelő világot. Ez a bejegyzés sem kivétel és merőben szubjektív. Azokat a benyomásokat, élményeket tudom csak megosztani veletek, amelyeket az én antennáim érzékeltek ezen a különleges és fantasztikus helyen. Induljunk hát az ezerarcú Albániába, tartsatok most velem.

Éljen az élet, éljen az utazás!

Tovább
2 komment

Képkeretből karácsonyfa

2018. november 30. 12:21 - lookbear

Maradék faanyagból rendhagyó „ünnepfa”

kar01.jpg

Régóta őrizgetem a képkeretezésekből megmaradt faléceket. Sajnáltam kidobni őket és úgy gondoltam, hogy egyszer majd valamire felhasználom őket. Így is lett, mert most alternatív karácsonyfaként születtek újjá. Természetesen bármilyen hulladék faanyagból készíthetünk hasonló „ünnepfát” ha nincs otthon képkeretünk. Egyszerű maradék léceket, faágakat vagy pozdorjalapokat is felhasználhatunk a tetszőleges méretű karácsonyfa elkészítéséhez. A méretre vágott és összeragasztott elemek hamar elkészülnek, ezután kedvünk szerint pácolhatjuk, festhetjük őket. Aki szerényebb ünnepi megoldásokkal is beéri és nem vásárol karácsonyfát, vagy nem szeretne műfenyőt, annak ideális lehet ez az egyszerű ötlet. A rendhagyó fenyőfa dekorálásában, az egészen apró gyerekek is segíthetnek, így még egyedibb és személyesebb lehet a léckarácsonyfánk.

Éljen az élet, éledjen újjá a maradék faanyag!

 

Tovább
Szólj hozzá!

Botticelli emlékére

2018. október 12. 08:45 - lookbear

Hordóból tükör

bo01_2.jpg

Vannak olyan hasznavehetetlen tárgyak, amelyek első ránézésre nem üzennek az embernek, nem hívogatják a barkácsolót, hogy újat vagy valami mást teremtsen belőlük. E régi boroshordó is ilyen volt számomra és ilyen is maradt volna, ha nincs egy alkotótárs, aki hiszi, hogy egy rozoga „bortartóból” is tud valami más, valami új lenni. Heni, akit felkértem a közös alkotásra és az itáliai kreatív tábort megálmodta és valóra váltotta, kitartott az elképzelése mellett és végül meggyőzött. A meggyőzésben az egyik kedvenc reneszánsz művészem, Sandro Botticelli is segített, aki Firenzében a toszkán fővárosban született. Olyan új funkciót és külsőt igyekeztünk adni a hajdani hordónak, amely tükrözi azt az elgondolást, hogy valami egészen más szülessen, de mégis megőrződjön valamelyest az eredeti forma. Úgy hiszem a feladat sikerült, így hát nem is görgetem tovább a szavakat, lássuk a történet részleteit.

Éljen az élet, éljenek az elvetett ötletek!

Tovább
Szólj hozzá!

Gyere velünk Toszkánába

2018. szeptember 28. 09:44 - lookbear

1. Kreatív tábor / Kreatív Hobbik Csoport 2018

t0001.jpg

Amikor a Jóisten kincsekkel megrakott égi szekerén Toszkána felett robogott, annak láttán hirtelen megrántotta „felhőlovai” kantárját, majd gyönyörű kék szemével a még gyönyörűbb tájra pillantott. Felsóhajtott és nagy megelégedéssel vizslatta az általa teremtett lankákat, völgyeket és kócos olívaerdőket. Szekerén felhalmozott kincseiből, előhúzott néhány ciprusfát és a puha dombok közé tűzögette őket. Eme „növénytornyok” azóta is emlékeztetik az embereket teremtőjük nagyvonalúságára és jóakaratára. Ám még valami hiányzott e kies tájképről, így elővette égi bugyrából legféltettebb kincsét a tudomány és művészet vetőmagját, melyet szétszórt a buckák között. Idővel a tudásmagok termőre fordultak és olyan gyümölcsöket érleltek, mint Leonardo da Vinci, Giacomo Puccini, Galileo Galilei, Franco Zeffirelli vagy Andrea Bocelli. Az égi áldás lassan beterítette az egész planétát és Magyarországra is jutott belőle bőven. Az egyik ilyen magocska Szabó Henrietta a Kreatív Hobbik Csoport vezetője. A szóban forgó hölgy felkért a programban való közreműködésre, amire én igent mondtam. Az 1. Kreatív tábor Toszkánában ötletét ő maga találta ki és bonyolította le, nekem a kreatív foglalkozások témájának a kidolgozása és megvalósítása volt a feladatom. Mindebben partnerünk volt a Pentart, akik a kreatív matériákat biztosították számunkra. Lássuk milyen volt az alkotótábor és milyen volt Toszkána.

Éljen az élet, éljen Itália!

Tovább
Szólj hozzá!

„Nekem a Balaton a Riviéra”

2018. június 15. 13:34 - lookbear

Házilag készített praktikus vízálló vászontáska, balatoni üdüléshez és dinnyecipeléshez

ba01.jpg

Gyerekként két dologgal lehetett igazán felizgatni. Az egyik az volt, amikor a vidéki rokonok feljöttek hozzánk Pestre és az egész alom bevetette magát a Városligetbe. A reggeltől estig tartó mulatság az ásítozó állatkerti oroszlánoknál kezdődött, onnan a hullámvasúttal jutottunk a hangulat csúcsívére, majd este a cirkuszi elefánton lovagló majom búcsúztatta a kimerült felnőtteket és a túlpörgött gyerekeket. A másik „gyerekizgató”nem a Modern Talking zenekar, hanem a balatoni nyaralás volt. Szinte minden évben Zánkán időzhettünk a vállalati üdülőben, ahogy akkoriban sokan mások is. Mint régen, most is elbűvöl ez a nagy fogkrém zöld színű tenger, a felette feszülő égbolton lebegő sirályaival, a lángos szagú parti sétányaival és a távolban ringatózó hajók cápauszonynak tűnő vitorláival. Tavaly ilyenkor ismét „vállalati üdülhettem”a magyar Riviérán. A nyaralásra magammal vittem a praktikus vízálló strandszatyromat is, amit pár éve készítettem maradék farmer anyagokból. Hogy hogyan lehet egy átlagos textil vízálló? Azt elárulom az elkészítés képeinél.

Éljen az élet, éljen a Balaton!

Tovább
Szólj hozzá!

B oldal és Lakbear háromfunkciós bútora

2018. június 01. 16:39 - lookbear

Lovas ugrató akadályokból és maradék faanyagból készült pad

ak01.jpg

Már hagyománynak számít nálam, hogy időről-időre bemutatok nektek egy alkotót, akinek a munkáit a szemléletét nagyra becsülöm. Ilyenkor egy közös alkotás is születik, amit együtt hozunk létre, olykor a semmiből. Nem volt ez másként most sem, amikor Kollár Istvánnal a B oldal bloggerével egy háromfunkciós padot álmodtunk meg. A bútor különleges és nem minden háztartásban fellelhető faanyagból készült. A pad küllemét és formáját nagyban meghatározta, hogy lovas ugrató akadály rudakat használtunk, melyeket meghagytunk eredeti állapotukban és ehhez igazítottuk a bútordarab többi részét. Egy olyan egyszerű ám többcélú kisbútor született, amit használhatunk kerti lócaként, előszoba padként, de akár az ugrató rudak régi funkcióját felidézve, Kutya agility sporteszközként is. Ugorjunk hát a részletek leírásához és az alkotótársam bemutatására.

Éljen az élet, éljen az élet B oldala!

Tovább
Szólj hozzá!

Régi üvegek új köntösben

2018. május 11. 09:02 - lookbear

Üvegmaró pasztával mattított palackok

ma01.jpg

Biztosan láttatok már ti is olyan régi üvegtárgyakat, amelyeknek a fényes felületén valamilyen matt minta vagy felirat van. Nekem ezek a múltbéli palackok nagyon tetszenek, ezért régóta szerettem volna magam is kipróbálni a valódi matt üvegfelület előidézését. A homokfújás technológiáját, az ipari sav-maratott eljárásokat és a gravírozást házilag lehetetlen reprodukálni, főleg úgy, hogy az ember nem ért hozzá és nincsenek bonyolult és drága berendezései, kellékei. Szerencsére nem is kell belebonyolódnunk ezekbe a történetekbe, mert a magyar hobbivegyszerek világában megjelent egy új termék, az Üvegmaró paszta, melyet a Pentart fejlesztett ki. A padlásról, a sufniból és a pincéből előkotortam néhány régi üveget és kipróbáltam ezt a pasztát, amely nem imitált matt felületet képez az üvegen ami eltávolítható, hanem valóban megmarja a fényes üvegfelszínt. Lássuk, hogyan öltöztethetünk néhány régi flaskát új köntösbe, hogy otthonunk díszeivé válhassanak.

Éljen az élet, éljen a „marakodás”!

Tovább
2 komment

Cikiből cuki „sufnibarokk”

2018. április 27. 06:45 - lookbear

Új műanyag tükörből, régi és kopott krétatábla

su01.jpg

Ha tehetem, minden szombat délelőtt ellátogatok a közeli bolhapiacra. Nem mindig vásárolok és néha csak a hangulat kedvéért szlalomozok a mások által megunt tárgyak halmai között. Egy ilyen napon botlottam ebbe a „ciki-cuki”műanyag, barokk stílust utánzó tükörbe is. Az olcsó replikák mindig vonzottak, mert ezeket bűntudat nélkül átalakíthatja, lefestheti az ember. A cifra keret érdekelt igazából, így a tükröt kivettem belőle. Olyan megjelenést szerettem volna a keretnek adni, ami elfedi a csúnya műanyag öntvény nyomait és több száz éves külsőt kölcsönöz neki. A tükörkeret megjelenésének inspirációit egy nagyon kopott és sajnos siralmas állapotban levő vidéki kastély, és egy híres magyar történelmi személy keze által faragott barokk karszék adta. A munkához zománcfestéket használtam, melybe egy titkos adalékot kevertem, így téve koptathatóvá a festéket. A bejegyzésben minden trükkre és érdekességre „zománcfény” derül.

Éljen az élet, éljen sufnibarokk!

Tovább
Szólj hozzá!

Egy asztal tavaszi ruhája

2018. április 13. 20:35 - lookbear

Butopêa bútorból Lakbear bútor

k01.jpg

Nemrégiben megkeresett egy magyar bútor és lakberendezési tárgyakat forgalmazó cég, a Butopêa Home & Decor. Tetszett nekik a stílusom és az alkotásaim, és szerettek volna valamilyen formában együttműködni velem. Mint tudjátok ti is, többnyire olyan régi vagy kidobásra szánt tárgyakból alkotok valami újat, amelyekről úgy érzem, hogy még visszahozhatóak az „élők” sorába. Ennek fényében kellett közös nevezőt találnunk és egy olyan kisbútorra esett a választásunk, amelynek egy kis szépséghibája volt. Mivel új és kifogástalan minőségű bútorokról és használati tárgyakról van szó, ezért a szóban forgó asztalkát sem kellett a halálból visszahoznom. Így az idei „bútorfestő szezon”, számomra e konzol asztal átfestésével, újraöltöztetésével kezdődik. A Butopêa kérése csupán annyi volt, hogy merész, nőies és teljesen más hangulata legyen, mint amilyen eredetileg volt.

Éljen az élet, éljen az asztalka tavaszi ruhája!

Tovább
Szólj hozzá!