Botticelli emlékére

2018. október 12. 08:45 - lookbear

Hordóból tükör

bo01_2.jpg

Vannak olyan hasznavehetetlen tárgyak, amelyek első ránézésre nem üzennek az embernek, nem hívogatják a barkácsolót, hogy újat vagy valami mást teremtsen belőlük. E régi boroshordó is ilyen volt számomra és ilyen is maradt volna, ha nincs egy alkotótárs, aki hiszi, hogy egy rozoga „bortartóból” is tud valami más, valami új lenni. Heni, akit felkértem a közös alkotásra és az itáliai kreatív tábort megálmodta és valóra váltotta, kitartott az elképzelése mellett és végül meggyőzött. A meggyőzésben az egyik kedvenc reneszánsz művészem, Sandro Botticelli is segített, aki Firenzében a toszkán fővárosban született. Olyan új funkciót és külsőt igyekeztünk adni a hajdani hordónak, amely tükrözi azt az elgondolást, hogy valami egészen más szülessen, de mégis megőrződjön valamelyest az eredeti forma. Úgy hiszem a feladat sikerült, így hát nem is görgetem tovább a szavakat, lássuk a történet részleteit.

Éljen az élet, éljenek az elvetett ötletek!

Tovább
Szólj hozzá!

Gyere velünk Toszkánába

2018. szeptember 28. 09:44 - lookbear

1. Kreatív tábor / Kreatív Hobbik Csoport 2018

t0001.jpg

Amikor a Jóisten kincsekkel megrakott égi szekerén Toszkána felett robogott, annak láttán hirtelen megrántotta „felhőlovai” kantárját, majd gyönyörű kék szemével a még gyönyörűbb tájra pillantott. Felsóhajtott és nagy megelégedéssel vizslatta az általa teremtett lankákat, völgyeket és kócos olívaerdőket. Szekerén felhalmozott kincseiből, előhúzott néhány ciprusfát és a puha dombok közé tűzögette őket. Eme „növénytornyok” azóta is emlékeztetik az embereket teremtőjük nagyvonalúságára és jóakaratára. Ám még valami hiányzott e kies tájképről, így elővette égi bugyrából legféltettebb kincsét a tudomány és művészet vetőmagját, melyet szétszórt a buckák között. Idővel a tudásmagok termőre fordultak és olyan gyümölcsöket érleltek, mint Leonardo da Vinci, Giacomo Puccini, Galileo Galilei, Franco Zeffirelli vagy Andrea Bocelli. Az égi áldás lassan beterítette az egész planétát és Magyarországra is jutott belőle bőven. Az egyik ilyen magocska Szabó Henrietta a Kreatív Hobbik Csoport vezetője. A szóban forgó hölgy felkért a programban való közreműködésre, amire én igent mondtam. Az 1. Kreatív tábor Toszkánában ötletét ő maga találta ki és bonyolította le, nekem a kreatív foglalkozások témájának a kidolgozása és megvalósítása volt a feladatom. Mindebben partnerünk volt a Pentart, akik a kreatív matériákat biztosították számunkra. Lássuk milyen volt az alkotótábor és milyen volt Toszkána.

Éljen az élet, éljen Itália!

Tovább
Szólj hozzá!

„Nekem a Balaton a Riviéra”

2018. június 15. 13:34 - lookbear

Házilag készített praktikus vízálló vászontáska, balatoni üdüléshez és dinnyecipeléshez

ba01.jpg

Gyerekként két dologgal lehetett igazán felizgatni. Az egyik az volt, amikor a vidéki rokonok feljöttek hozzánk Pestre és az egész alom bevetette magát a Városligetbe. A reggeltől estig tartó mulatság az ásítozó állatkerti oroszlánoknál kezdődött, onnan a hullámvasúttal jutottunk a hangulat csúcsívére, majd este a cirkuszi elefánton lovagló majom búcsúztatta a kimerült felnőtteket és a túlpörgött gyerekeket. A másik „gyerekizgató”nem a Modern Talking zenekar, hanem a balatoni nyaralás volt. Szinte minden évben Zánkán időzhettünk a vállalati üdülőben, ahogy akkoriban sokan mások is. Mint régen, most is elbűvöl ez a nagy fogkrém zöld színű tenger, a felette feszülő égbolton lebegő sirályaival, a lángos szagú parti sétányaival és a távolban ringatózó hajók cápauszonynak tűnő vitorláival. Tavaly ilyenkor ismét „vállalati üdülhettem”a magyar Riviérán. A nyaralásra magammal vittem a praktikus vízálló strandszatyromat is, amit pár éve készítettem maradék farmer anyagokból. Hogy hogyan lehet egy átlagos textil vízálló? Azt elárulom az elkészítés képeinél.

Éljen az élet, éljen a Balaton!

Tovább
Szólj hozzá!

B oldal és Lakbear háromfunkciós bútora

2018. június 01. 16:39 - lookbear

Lovas ugrató akadályokból és maradék faanyagból készült pad

ak01.jpg

Már hagyománynak számít nálam, hogy időről-időre bemutatok nektek egy alkotót, akinek a munkáit a szemléletét nagyra becsülöm. Ilyenkor egy közös alkotás is születik, amit együtt hozunk létre, olykor a semmiből. Nem volt ez másként most sem, amikor Kollár Istvánnal a B oldal bloggerével egy háromfunkciós padot álmodtunk meg. A bútor különleges és nem minden háztartásban fellelhető faanyagból készült. A pad küllemét és formáját nagyban meghatározta, hogy lovas ugrató akadály rudakat használtunk, melyeket meghagytunk eredeti állapotukban és ehhez igazítottuk a bútordarab többi részét. Egy olyan egyszerű ám többcélú kisbútor született, amit használhatunk kerti lócaként, előszoba padként, de akár az ugrató rudak régi funkcióját felidézve, Kutya agility sporteszközként is. Ugorjunk hát a részletek leírásához és az alkotótársam bemutatására.

Éljen az élet, éljen az élet B oldala!

Tovább
Szólj hozzá!

Régi üvegek új köntösben

2018. május 11. 09:02 - lookbear

Üvegmaró pasztával mattított palackok

ma01.jpg

Biztosan láttatok már ti is olyan régi üvegtárgyakat, amelyeknek a fényes felületén valamilyen matt minta vagy felirat van. Nekem ezek a múltbéli palackok nagyon tetszenek, ezért régóta szerettem volna magam is kipróbálni a valódi matt üvegfelület előidézését. A homokfújás technológiáját, az ipari sav-maratott eljárásokat és a gravírozást házilag lehetetlen reprodukálni, főleg úgy, hogy az ember nem ért hozzá és nincsenek bonyolult és drága berendezései, kellékei. Szerencsére nem is kell belebonyolódnunk ezekbe a történetekbe, mert a magyar hobbivegyszerek világában megjelent egy új termék, az Üvegmaró paszta, melyet a Pentart fejlesztett ki. A padlásról, a sufniból és a pincéből előkotortam néhány régi üveget és kipróbáltam ezt a pasztát, amely nem imitált matt felületet képez az üvegen ami eltávolítható, hanem valóban megmarja a fényes üvegfelszínt. Lássuk, hogyan öltöztethetünk néhány régi flaskát új köntösbe, hogy otthonunk díszeivé válhassanak.

Éljen az élet, éljen a „marakodás”!

Tovább
2 komment

Cikiből cuki „sufnibarokk”

2018. április 27. 06:45 - lookbear

Új műanyag tükörből, régi és kopott krétatábla

su01.jpg

Ha tehetem, minden szombat délelőtt ellátogatok a közeli bolhapiacra. Nem mindig vásárolok és néha csak a hangulat kedvéért szlalomozok a mások által megunt tárgyak halmai között. Egy ilyen napon botlottam ebbe a „ciki-cuki”műanyag, barokk stílust utánzó tükörbe is. Az olcsó replikák mindig vonzottak, mert ezeket bűntudat nélkül átalakíthatja, lefestheti az ember. A cifra keret érdekelt igazából, így a tükröt kivettem belőle. Olyan megjelenést szerettem volna a keretnek adni, ami elfedi a csúnya műanyag öntvény nyomait és több száz éves külsőt kölcsönöz neki. A tükörkeret megjelenésének inspirációit egy nagyon kopott és sajnos siralmas állapotban levő vidéki kastély, és egy híres magyar történelmi személy keze által faragott barokk karszék adta. A munkához zománcfestéket használtam, melybe egy titkos adalékot kevertem, így téve koptathatóvá a festéket. A bejegyzésben minden trükkre és érdekességre „zománcfény” derül.

Éljen az élet, éljen sufnibarokk!

Tovább
Szólj hozzá!

Egy asztal tavaszi ruhája

2018. április 13. 20:35 - lookbear

Butopêa bútorból Lakbear bútor

k01.jpg

Nemrégiben megkeresett egy magyar bútor és lakberendezési tárgyakat forgalmazó cég, a Butopêa Home & Decor. Tetszett nekik a stílusom és az alkotásaim, és szerettek volna valamilyen formában együttműködni velem. Mint tudjátok ti is, többnyire olyan régi vagy kidobásra szánt tárgyakból alkotok valami újat, amelyekről úgy érzem, hogy még visszahozhatóak az „élők” sorába. Ennek fényében kellett közös nevezőt találnunk és egy olyan kisbútorra esett a választásunk, amelynek egy kis szépséghibája volt. Mivel új és kifogástalan minőségű bútorokról és használati tárgyakról van szó, ezért a szóban forgó asztalkát sem kellett a halálból visszahoznom. Így az idei „bútorfestő szezon”, számomra e konzol asztal átfestésével, újraöltöztetésével kezdődik. A Butopêa kérése csupán annyi volt, hogy merész, nőies és teljesen más hangulata legyen, mint amilyen eredetileg volt.

Éljen az élet, éljen az asztalka tavaszi ruhája!

Tovább
Szólj hozzá!

Doboztorta recept 0% cukorral

2018. március 16. 21:11 - lookbear

Nem minden torta doboz, de minden doboz lehet torta

to01_1.jpg

Ismerjük a közmondást „elvan a gyerek, ha játszik”el bizony, főleg ha kalória és cukormentes a játék. Most egy olyan csalóka „receptet” osztok meg veletek, amellyel olyan tortát készíthettek, amiben sem kalória, sem pedig cukor nincsen és 20 perc alatt elkészül. Ezt a süteményt nem lehet megenni, viszont bármit tárolhatunk benne. A csalafinta doboztortába beletehetjük egy szülinapos ajándékait, vagy tarthatjuk benne a süteményezés kellékeit, evőeszközöket vagy kistányérokat. Az ünnepelt személy ily formában való megviccelése, garantáltan emelni fogja az amúgy is emelkedett hangulat cukorszintjét. Nem is zagyválok tovább, lássuk a részleteket.

Éljen az élet, éljen a játék!

Tovább
Szólj hozzá!

Szépasszony

2018. március 02. 08:34 - lookbear

Sparhelt ajtóból konyhai kiegészítő

as01.jpg

A gyűjtögető szenvedélyem nem új keletű, ezt bizonyára már észrevettétek. Különösen szeretem a régi zománcos tárgyakat, amelyek eredeti funkciójukat már kevésbé vagy egyáltalán nem tudják betölteni. Ezekből a holmikból mindig lehet valami izgalmasat készíteni, így a homályba vesző múlt zománcfénye ismét megcsillanhat a jelen szikrázó napsugaraiban. Évekkel ezelőtt egy falusi lomtalanításon találtam rá egy sparheltajtóra, illetve annak a zománcos lemezborítására. Talán egy szokványos tűzhelyfedélen nem akadt volna meg a szemem, de ez a darab különlegesen szép és megható volt számomra. A mázas vasdarabon szépséges kék hajnalkák indái kunkorodnak, melyek azonnal felidézték bennem a nagyszülői ház gádorát, ahol ilyen kék virágok illatoztak nyaranta. A növénymotívumok között egy felirat is olvasható, mely elröpített egy képzeletbeli „hajnalkaszemű”, boldog menyecskéhez, akinek a konyhájába épp az imént állították be a szépasszony feliratú vadonatúj sparheltet. Talán ennek a kék álomképnek a boldogsága csillant meg a zománcos lapon, amikor rátaláltam a kidobásra szánt kacatok között. Hogy ismét örömet okozzon az emberi léleknek ez a múlttöredék, készítettem belőle egy akasztót, mely most a nyári konyhánkban boldogítja a főzni vágyókat.

Éljen az élet, éledjen az élettelen!

Tovább
4 komment

Cikiből cuki / hommage á René Magritte

2018. február 16. 06:16 - lookbear

Műanyag játéklóból mágneses könyvtámasz

alo01.jpg

A szürrealista festészet volt az első, amely igazán mélyen megérintett lázadozó kamaszként. Mivel egészen 15 éves koromig nem olvastam és nem is tanultam, csak kerékpároztam és rajzoltam, így a valós és valótlan világ lenyomata kizárólag képekben juthatott el hozzám. Ezért az első tapasztalataim, melyek valamiféle tudást és értelmet sugároztak, a könyvek képei voltak. Elsőként Salvador Dalí művészetét fedeztem fel, majd később René Magritte alkotásai voltak rám nagy hatással. Ez a hatás máig tart, számtalanszor merítettem ihletet a belga festőművész munkáiból. A festők festett világa aztán elvezetett a gondolatok és érzések leírt formájához is, és innentől kezdve faltam a könyveket. A bolhapiacokon mindig megállok a használt játékokat rejtő banános dobozok mellett és gyermeki vággyal kutatok bennük. Vásárolni csak egy-egy kisautót szoktam, ám most ez a műanyag és bársonybevonatú játékló beindította a fantáziámat. Ahogy ránéztem,azonnal eszembe juttatta az említett festő Biankó című képét, amelyen egy lovagló hölgy látható, és láthatatlan is egyben. Így született meg az írott gondolatok "támasza"egy műanyag játéklóból. A könyvtámasz, olyan régi köteteket fog közre majd a polcomon, amelyeket a küllemük alapján és nem a tartalmuk miatt választottam anno. Mára már általam olvasottnak számítanak ezek a művek, bírjanak bármilyen irodalmi értékkel vagy értéktelenséggel.

Éljen az élet, éljenek a könyvekben rejlő gondolatok!

Tovább
Szólj hozzá!