1 ház és 2 festmény

2019. június 21. 11:12 - lookbear

Ha van kézügyességed, készíts festményt lakásdekorációnak

fe01_1.jpg

A művészeti alkotások, ahogyan a festmények is, különleges értéket képviselnek és minden esetben valamilyen üzenet is párosul a látvány és az esztétika mellé. Sok esetben az üzenet nagyon is beszédes, de lehet ösztönös, vagy éppen hallgatag. Természetesen a mögöttes tartalom az alkotó szándékától, habitusától és a pillanatnyi hangulatától is függ. Mivel van némi közöm a festészethez és a megújult otthonom berendezésén és dekorációján ügyködöm, kézenfekvő volt, hogy készítsek valami „falra-valót” is a meglévő kiegészítők mellé. Ezúttal csupán lakásdekorációként tekintettem a születendő alkotásokra, mögöttes tartalmak nélkül. Nagyon szeretem a klasszikus modern berendezési tárgyakat és műalkotásokat, így e stílusban kerestem műveket, melyek alkalmasak az átiratra. Nem ragaszkodtam az eredeti képek szolgai másolásához, csak inspirációként használtam őket lesz, ami lesz alapon. Ha van egy kis kézügyességed és régóta kipróbálnád a képfestést, akkor tarts most velem, hátha útmutatást és inspirációt nyújthatok vágyad megvalósításában.

Éljen az élet, éljenek a festett képek!

fe02_1.jpg

Ahogy már írtam a bevezetőben nagyon szeretem a 20. század második felének a művészetét. A ma már klasszikus modern jelzővel ellátott képek, nosztalgikus hangulatba hoznak és a gondtalan gyermekkoromat idézik meg. Két képre volt szükségem, egy portréra és egy elvontabb formákat ábrázolóra. Egyéb, még festőtanonc koromban és később készült festményeimet ITT nézheted meg, miniatűr képeimet, pedig ITT láthatod.

 

fe03_1.jpg

Az elvontabb formákat ábrázoló vászon még keresi a pontos helyét a lakásban. A nappaliba és az előszobába is kitettem, majd eldől hogy hol lesz a végleges helye. A folyosón látható az üveges szekrényke, amit nem rég mutattam meg nektek, ITT megnézheted a bejegyzést róla.

 

fe04_1.jpg

A másik festmény konkrét helyre került, egy polc fölé. A retro létrapolcon olyan kiegészítők találhatóak, amelyek visszaröpítenek minket a múltszázad második felébe. Gyerekkorom kedvenc könyvsorozata a Búvár zsebkönyvek is itt kaptak helyet, amelyeket a mai napig a kanapén fekve, nagy izgalommal és szeretettel forgatok. A megújult otthonomról lesz külön részletes bejegyzés, nem csak ez az egy kép ahol csak töredékét láthatjátok az egésznek.

 

fe05_1.jpg

A női portré eredetijét Pablo Picasso festette 1946-ban. Picasso alkotásait nagyon szeretem és én lennék a világ legboldogabb embere, ha egy művét birtokolhatnám. Ám amíg erre az utópisztikus pillanatra várok, megelégszem egy általam készített, Picasso modorában festett képpel is. Ahogy már írtam, mint inspirációt használtam a művész alkotását. Láthatjátok ti is, hogy a két mű, merőben eltér egymástól.

 

fe06_1.jpg

A kevésbé figurális „ Mid Century Modern” hangulatú képet egy ma élő festőnő alkotásai ihlették. El Gato Gomez ugyancsak szerelmese a 20. század második fele képi és tárgyi világának, így nem meglepő, hogy a képei tükrözik e kor esztétikáját és formai világát. A cél itt sem a tökéletes másolat volt, hanem a tipikus stílusjegyek megörökítése. A festményem inkább hasonlít, egy e korból származó textilmintára, mint egy vérbeli faliképre. De fogjunk hozzá és lássuk, hogyan készültek a szóban forgó alkotások.

 

fe07_1.jpg

Egyszerű matt akrilfestékeket használtam, kiegészítve szürke Dekorfestékkel. Ahogy régen is, amikor még naponta festettem, kizárólag főszíneket és ezek keverékét használtam a munkához. A fő színek vagy alapszínek a következők: kék, piros és sárga. Világosításra ennél a képnél fehér akrilt is használtam, viszont a sötétebb tónusoknál kihagytam a feketét. A szürke Dekorfesték arra kellett, hogy egységes pasztell árnyalatokat kapjak, ugyanis ezt minden kikevert színbe belekevertem. A fehér vászonra egy ceruzával felrajzoltam a formákat, amelyeket előzetesen egy kis cetlire lerajzoltam az eredetiről. Voltak elemek, amelyek kimaradtak és én is tettem hozzá olyanokat, amelyek a mintaképen nem szerepeltek.

 

fe08_1.jpg

Ezen a képen láthatjátok a cetliket, amikre lerajzoltam a képeket. A portré esetében egy akkora méretű rajzot is készítettem, amekkora volt a képkeretben levő alap. Így jobban láttam, hogy mi hova kerül és mekkora lesz a portrém. A képkeretben egy rögzített farostlemez volt, amit nem szedtem ki, mert bele volt ragasztva a rámába. Így kimaszkoltam a keretet, hogy ne legyen festékes, előrajzoltam fekete filctollal a fejet és nekiláttam a munkának. A portrénál használtam feketét, amit minden árnyalatba belekevertem, úgy ahogy a másik képnél a szürke Dekorfestéket.

 

fe09_1.jpg

A kevésbé figurális képnél, mint egy kifestőkönyvben, pasztell tónusokkal festettem meg a hobbiboltban készen kapható feszített vásznat. Arra törekedtem, hogy ezek a színek passzoljanak egymáshoz, de legyenek némileg elütő elemek is. Én úgy szoktam festeni, hogy a 3 főszín (plusz a fekete és fehér), eltérő mennyiségben, de benne legyen mindegyik kikevert adag festékben. Ezt azért teszem, hogy egységes legyen a kép. Előre kikevert tubus színeket sosem használtam, egyszerűen nincs rá szükség, hiszen a három alapszínből (legyen 5, a feketével és fehérrel együtt), szinte minden árnyalat kikeverhető. A végső cél az volt, hogy egy falikárpitra vagy szőnyegre emlékeztető kép szülessen.

 

fe10.jpg

A portrét föld tónusokkal képzeltem el, így itt kellett a fekete a különféle barnák kikeveréséhez. A nagyobb alapfoltok festése után, kontúroztam a főbb formákat. Természetesen a feketét is kevertem, tettem bele a többi színből. Tubusszíneket ritkán, vagy egyáltalán nem szoktam használni.

 

fe11.jpg

Amikor elkészültem a kifestéssel, lakkfilcekkel kontúroztam egyes formákat. Ettől a kép kevésbé lett sematikus, de még mindig csak egy „lapos” szép színű vászon maradt. Árnyalatok keverésénél a fehérrel világosítunk és a kékkel vagy a feketével sötétítünk. Ha a három főszínt (kék, piros és sárga) egyenlő arányban összekeverjük, nagy valószínűséggel feketés illetve szürkés színt vagy sötét barnás árnyalatot kapunk. Természetesen ez függ a három alapszín tónusától is, mert ugye nem egyféle piros, kék és sárga létezik csupán. Persze a szürkét fehérből és feketéből is kikeverhetjük és az így kapott szürke tónusát átalakíthatjuk kékkel, amitől hűvös szürke lesz, vagy sárgával és pirossal, amitől meleg árnyalatú szürkét kapunk. A színek keverése egy külön művészet és aki festeni szeretne, annak kíváncsinak, kísérletező kedvűnek és bevállalósnak kell lennie. Készíthetünk tónustérképet is egy darab papírra, ahol a kikevert színről leírjuk, hogy miből kevertük ki. Így legközelebb tudni fogjuk a kedvenc árnyalatunk receptjét.

 

fe12.jpg

A portrénál a feketés kontúrokra, mindenféle árnyalatú szürkéskékeket festettem fel, majd vízzel hígított fehérrel, lelazúroztam a képet, kihagyva a hajat és a hátteret. Ezzel el is készült az én portrém, ami stílusjegyeiben hasonlít az eredeti Picasso képre, de merőben eltér attól.

 

fe13.jpg

A „figurátlan” képet túl nyersnek találtam, így itt is lazúroztam a felületet. Fehér Dekor Zománcfestéket kevertem Akrilfesték hígítóba. Az eleggyel átkentem a felületet, amitől fátyolos lett a kép.

 

fe14.jpg

Száradás után barna Befejező viasszal átdörgöltem a vásznat, hogy az apró mélyedésekben megüljön a kence. Így leginkább egy szövött faliképre hasonlít a kész festmény és végül is ez volt a végső célom (inkább kárpitnak nézzen ki, mint festett képnek).

Ha tetszett az alkotásom, akkor számtalan dolgot tudsz tenni, hogy hangot adj a tetszésednek.

Elkezdhetsz követni a Facebookon ha ide kattintasz, megtalálsz a Pinteresten is ha ide kattintasz, vagy kövess a Flickr-en ide kattintva.

Ha tényleg nagyon tetszett, akkor szerezz másoknak is örömet és oszd meg velük ezt a posztot.

Végül, de nem utolsó sorban, írhatsz kommentet is, és én ígérem hogy válaszolok.

Köszönöm a figyelmedet. Megtisztelő.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lakbear.blog.hu/api/trackback/id/tr6514905020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.