Nagy álom egy kiskonyhában

2015. szeptember 14. 18:30 - lookbear

Nyári konyha

11988342_10205418369554668_2626395849015550142_n.jpg

 

Vidéken élni számomra nem csak azt jelenti, hogy vannak csirkék az udvaron és lehet krumplit termeszteni a kertben, hanem azt is, hogy amink van az több és teljesebb legyen kétkezi munkával. Az istállóból lett műtermemet már ismeritek, de a hozzá tartozó konyhát (nyári konyhát) még nem mutattam be nektek. Egy épületben található a két helyiség, de külön bejárattal. A konyha ugyanolyan rossz állapotban volt mint az istálló és az alapvető felújítások egyszerre történtek. A műhely elsőbbséget élvezett, hiszen mihamarabb birtokba akartam venni, hogy végre e falak között alkothassak. A konyhának várnia kellett egy teljes évet, hogy újra betöltse régi szerepét. Az idei nyár már a kiskonyháé volt, így folytathattam a 2 éve megkezdett felújítást. Mivel nagyon pici az alapterület -benne egy nagy búbos kemencével- adott volt, hogy parasztkonyha lesz belőle. Az évek alatt jó néhány népi tárgyat gyűjtöttem össze, ezeknek mindenképpen szerettem volna egy olyan helyet, ahol otthon érezhetik magukat. Ez egy működő konyha, de szerettem volna egy tájház jellegű hangulatot is felidézni. A hibrid megoldásokat csak a felújítási alapanyagok milyenségében engedélyeztem, viszont a látványt illetően igyekeztem kizárni őket.

Lássuk a képeket, miből lett a cserebogár és a munkaképeknél olvashatsz néhány alapanyagról is, amiket használtam.

Éljen az élet, éljenek a kiskonyhák!

 

11986473_10205418369514667_5979816238770883397_n.jpg

12006128_10205418369194659_5395530566622858639_n.jpg

11228024_10205418369154658_6063932325812021282_n.jpg

11990538_10205418371314712_1802866274037789307_n.jpg

12009652_10205418371354713_6742433819348913425_n.jpg

11145892_10205418371674721_1835075564453421715_n.jpg

A búbosról és a berendezési tárgyak kivitelezéséről külön posztok lesznek.

12003325_10205418371714722_3289576007387761942_n.jpg

A teljesen romos állapotról nincs kép, mert közben egy egész házat is fel kellett újítani. Viszont itt még látható, hogy eltávolítottam a földes padlót, ami alatt a pince, tégla és beton födém lapult.   A búbos kemencének itt még nincs körben ülőkéje. A falakról lemostam a port és a festéket.

12003224_10205418374914802_4839320881213196123_n.jpg

11988540_10205418375114807_666943377206593287_n.jpg

Miután újra lett betonozva a padló színezett betonnal, elkészítettem a kemence padkáját is. Egy sor bontott tégla, mögötte építési törmelék, arra beton és szálfalapok kerültek.

12003246_10205418374514792_7211124239575091355_n.jpg

Az ablakot teljesen ki kellett cserélni, nem lehetett megmenteni, kapott egy új könyöklőt is. A plafonon volt egy beázás ezt újra kellett vakolni és a tetőt is javítani kellett. A fa gerendák és a pincelejárat hátára épített polc, egyaránt több rétegben meszelve voltak. Ezt napokig tartott lemosni körömkefével, majd teljes száradás után pácoltam és lenolajoztam.

11988228_10205418373674771_8693837771862768658_n.jpg

11987161_10205418386435090_1136367608209597051_n.jpg

11960193_10205418386555093_7407362834666313946_n.jpg

12003260_10205418385595069_1901238178062011032_n.jpg

12011185_10205418385555068_2211405616364888399_n.jpg

Az imént leírt munkálatok még párhuzamosan történtek az istállóval együtt. Két évre rá, azaz idén nyáron folytattam a munkát. Ez már kevésbé volt elkeserítő, hiszen itt elkezdhettem a szépítési feladatokat is. Nekiláttam a gáztűzhely mögötti falnak, melyet semmiképpen sem szerettem volna téglával vagy csempével burkolni. Viszont mindenképpen kellett valami háttér az üres fal helyett. Maradék padlólapból készült az állfal egy polccal, mely fölé beépítettem néhány régi cementlapot is. A kockás lap nagyszüleim konyhájából származik így az a vidék, és ők, mindennap velem vannak.

11986964_10205418391555218_8217533460172281262_n.jpg

12009646_10205418391275211_5205573870063261000_n.jpg

12003307_10205418391635220_1832098219539487551_n.jpg

A tűzhely mögé épített falat Pentart festékekkel színesítettem. Barna lazúrral néhány foltot festettem, majd a koptatószerrel, ami kifejezettem akrilfesték alá való, bekentem a barna részeket. Lutri volt, hogy segít-e a koptatásnál, mert nem akril festékeket használtam a végső szín eléréséhez. Agyag-zöld színt választottam, mert ez semleges és a cementlapokhoz is illett. A festékeket addig kutyultam, míg el nem értem a megfelelő tónust. Száradás után visszacsiszoltam és a koptatószerrel kezelt részeknél nagy megnyugvásomra lejött a festék. Igaz nem olyan optimálisan mintha akrilfestékkel dolgoztam volna. Végül viaszoltam az egész felületet, még a cementlapokat is, amik szép fényesek lettek a szertől.

11221817_10205418391515217_7270314032474962294_n.jpg

12006225_10205418394475291_8664140465921337425_n.jpg

11796256_10205418394395289_519542091704028174_n.jpg

11225067_10205418394595294_4640344990397114970_n.jpg

11988526_10205418394075281_4046548050238026138_n.jpg

Az utolsó mozzanat a fal kezelése és festése volt. A vakolat nem volt túl stabil, mállott és porzott több helyen és repedezett is itt-ott. Eltávolítani nem akartam, mert egy tükörsima fal nem illett volna a girbegurba kiskonyhához. így vakolaterősítő mélyalapozót használtam a réteg rögzítésére. Ez a szer bevált az istálló külső falán is, ahol ugyan így lett kezelve a fal és 3 év alatt sem romlott az állapota. Miután egy kézi permetezővel lefújtam a falakat, hagytam száradni, kijavítottam glett gipsszel a rondább részeket és végül diszperzittel fehérre lett festve minden.

11221406_10205418397115357_5070067024910391060_n.jpg

11990472_10205418397155358_6338953006368722255_n.jpg

11988321_10205418396595344_5907633126443701942_n.jpg

Más nem maradt csak az ajtó és ablak festése. Sima mezei olajfestékkel festettem, hogy a régi vidéki házak nyílászáróinak zöld színét visszaidézzem a jelenbe.

Nagy vonalakban ez a története, ennek az épületrésznek. A műtét sikerült, a beteg meggyógyult és azóta is szerves részét képezi az egésznek. Legközelebb megmutatom nektek, hogy a részletek miként készültek és kik segítettek benne. Szervusztok pajtások Kata, Tercsi, Fercsi, Klára valahány név a naptárban!

11986390_10205418397195359_3722275212437293384_n.jpg

 

Ha tetszett amit láttál, akkor számtalan dolgot tudsz tenni, hogy hangot adj a tetszésednek.

Elkezdhetsz követni a Facebookon ha ide kattintasz, megtalálsz a Pinteresten is ha ide kattintasz, vagy kövess a Flickr-en ide kattintva.

Ha tényleg nagyon tetszett, akkor szerez másoknak is örömet és oszd meg velük ezt a posztot.

Végül, de nem utolsó sorban, írhatsz kommentet is, és én ígérem hogy válaszolok.

Köszönöm a figyelmedet. Megtisztelő.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lakbear.blog.hu/api/trackback/id/tr407783992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.