Lócából lóca

2015. augusztus 23. 21:34 - lookbear

Majdnem tűzifa lett a lócából

11223302_878460565569544_8802621957045566145_n.jpg


Ez a nagyszerű ülő alkalmatosság egy pad, azaz rendesen négy lábon álló, hosszúkás szék, magyarán lóca. Más nyelveken, mint Csehül - loze, tótul - lavice, lavica, németül – lage, liegen. Ám mint nem átvett szó a ló gyökből és a lanka szavunkból sok helyütt lovacska, lóka, lóci, lóca a neve, szóképekben gazdag nyelvünk bőven ad lehetőséget a választásra. A szóban forgó lóca melyet újraálmodtam egy hosszabb "rekreációs" folyamat eredménye. Borzalmas rossz állapotban került hozzám ám ez csak akkor derült ki, amikor lecsiszoltam róla a festéket, mely nem az eredeti színe volt. Olyan szinten volt szuvas, hogy majdnem tűzifaként végezte. Tavaly ősszel mégis úgy döntöttem, hogy megmentem! Különféle vegyszerekkel átitatott rongyokba csomagoltam, majd betekertem műanyag fóliával. Így pihent mostanáig míg végre éreztem magamban annyi erőt, hogy nekiálljak a reménytelennek tűnő dolognak. Több alkatrészét újra kellett faragni és új merevítőkkel, áthidalókkal stabillá tenni. A festése már gyerekjátéknak bizonyult az előzőekhez képest. Az izzasztóan sok munkával újraélesztett lóca, majd a nyári konyhába kerül. Ősz elejére remélhetőleg elkészül az is, mert van benne egy búbos kemence, amit mihamarább szeretnék használni.

Éljen az élet, éljenek a lócik, lókák és lócák is!

 

11753675_878460942236173_1063036861581216855_n.jpg

Ilyen volt a lóca. Elsőre úgy tűnik, hogy különösebb baja nincsen!

 

11057575_878460828902851_6351102746283352125_n.jpg

Az első csiszolásnál már láttam, hogy a festés alatt baj van! Volt egy kátrányos réteg is a festék alatt, amit csak oldószerrel tudtam eltávolítani!

 

11752459_878460898902844_6958705889310425929_n.jpg

Lúggal is átitattam bizonyos részeket, mert helyenként zsíros foltok voltak, ahová az új festék nem tapadna.

 

11036450_878460958902838_8915789712157831037_n.jpg

A pad ülőrésze volt a legproblémásabb rész. Itt teljesen el volt szuvasodva a fa.

 

11694772_878461015569499_6844215108874006133_n.jpg

Közelebbről így festett a szúette ülőrész.

 

11751427_878460992236168_2906316826129385152_n.jpg

A lócám egyik vége, eleve pótolt rész volt, ez akkor derült ki, amikor a festéket eltávolítottam. Keskenyebb deszkából készült, mint az eredeti régi karrész és így felemásan nem jól mutatott. Úgyhogy nekiálltam olyan vastaggá tenni mint az eredeti. Erre a célra, egy vékonyabb falapból kivágtam egy ugyanolyan formát mint a szóban forgó karrész.

 

11737854_878461038902830_6684469265502581476_n.jpg

Áthidalót mindenképp kellett a lábak közé, mert nem volt stabil és ha nem az, akkor meg minek az egész? Csak dekorációnak nem kell egy ekkora bútor.

 

11745714_878461085569492_1499182493508907314_n.jpg

Kivagdostam a tartó részeket és rögzítettem őket, csavarral és faragasztóval. Az régi lábrész szúette részeit kivágtam, pótoltam és autókittel újraformáztam, - már csak ezért sem lehetett a lócát megtartani eredeti festetlen fafelületként -.

 

11745480_878461102236157_2157768341441985094_n.jpg

A szerkezeti rész OKÉ! Jöhet a szúvak elleni, közel fél éves vegyszeres kezelés. Tavasszal aztán ismét elővettem a vegyszeres rongyokba és fóliába bugyolált lócát, hogy folytassam a munkát. A kezeléshez Xylamon szúölőszert használtam, melyet befecskendeztem a lyukakba és a teljes fafelületet átkentem vele. Hogy a vegyszer ne illanjon el és jól beivódjon, az egész bútort becsomagoltam, a korábban említett módon.

 

11745494_878461135569487_7093804068286095441_n.jpg

Elérkezett a tavasz. Jöhet a szépészeti beavatkozás. A Pentart termékek Krétatábla festékeit és a Dekorfestéket választottam a munkához. Kikevertem egy pasztell zöld árnyalatot, ami megidézi nagyanyáink konyhabútorainak a színét és nekiláttam a festésnek.

 

11168484_878461172236150_4048990615521484719_n.jpg

Csak festettem, festettem, festettem és festettem...

 

11048638_878461208902813_4169710883545602320_n.jpg

Egy kis díszítés is került a lóca támlájára. A pad újjászületésének a dátumát festettem rá.

 

11707479_878461265569474_3157556902440323194_n.jpg

A régi karfa ketté volt repedve, így arra gondoltam, hogy valamilyen szép régi vaspánt jó lenne erre a célra. Találtam is egy néhai lovaskocsi veretet, amit áthidalónak használtam a repedés összetartására.

 

11057575_878461288902805_1976888088146518674_n.jpg

A vereten túl nagyok voltak a lyukak, így azt egy fadarabbal elfedtem és némi Pentart termékek Vaspasztáival igazítottam az eredeti vas színéhez!

 

10980710_878461338902800_1034190190023932717_n.jpg

Egy kevés Pentart termékek bronzos viaszpasztát is kentem az áthidalóra.

 

11751965_878461318902802_4300934079640047111_n.jpg

Majd összefogattam a repedt részt, hogy ne csússzon majd szét, ha használjuk a lócát.

 

11707376_878461355569465_8460259053891012933_n.jpg

Végül Pentart termékek bitumenes viaszpasztával zártam a festett felületet. Száradás után kifényesítettem a viaszréteget egy ronggyal.

 

11698710_878461415569459_4218555344042292492_n.jpg

A pad alján hagytam egy kis "kézjegyet" is, amit általában ráírok az általam készített vagy megmentett tárgyakra.

 

 

Ha tetszett az alkotásom, akkor számtalan dolgot tudsz tenni, hogy hangot adj a tetszésednek.

Elkezdhetsz követni a Facebookon ha ide kattintasz, megtalálsz a Pinteresten is ha ide kattintasz, vagy kövess a Flickr-en ide kattintva.

Ha tényleg nagyon tetszett, akkor szerez másoknak is örömet és oszd meg velük ezt a posztot.

Végül, de nem utolsó sorban, írhatsz kommentet is, és én ígérem hogy válaszolok.

Köszönöm a figyelmedet. Megtisztelő.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lakbear.blog.hu/api/trackback/id/tr937710876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.