Egy kredenc három élete

2017. június 09. 07:59 - lookbear

Újraélesztett bútor, használt alapanyagokból

kre01.jpg

A régi vágyak egyszer csak teljesülnek. Egy kedves kollégám felhívott telefonon pár hónapja, hogy van egy bútor a cég központjában, amitől szívesen megválnának. Egy öreg kredencről volt szó, amit korábban már kétszer átfestettek és dekoráltak. Azonnal igent mondtam, mert egy ilyen típusú öreg de praktikus bútordarabra már régóta vágytam. Amikor megérkezett hozzám a kisbusz méretű kredenc, még nem voltak konkrét elképzeléseim arról hogy milyen lesz, nem tudtam mit kell rajta cserélni vagy változtatni. Abban azonban biztos voltam, hogy valami nagyon mást szeretnék belőle kihozni mint ami eddig volt és mindezt a lehető legtöbb használt alapanyagból terveztem megvalósítani. A fazonigazításban segítségemre volt egy fantasztikus alkotó Girtl László, akit e bútor újraálmodása ürügyén megkerestem. Régóta figyeltem a munkásságát és reméltem, hogy igent mond a közös alkotásra. Szerencsére igent mondott és szinte azonnal bele is csaptunk a „lecsóba”. Róla és a munkáiról a posztban többet olvashattok és láthattok. De, most lássuk eme kredenc harmadik életének történéseit.

Éljen az élet, éljenek a vágyak és a remek játszótársak!

kre02.jpg

A kredenc újraalkotásában fontos szerepet játszottak a maradék faanyagok és a bútor saját alkatrészei is. A kredenc alsó felének fedlapja például, egy régi szekrény furnéros ajtajából készült. A két nagyobbik fiók pedig a kredenc hajdani tetejéből lettek elkészítve. Természetesen olyan új faanyagot is használni kellett, ami anyagvastagságban és minőségben passzolt az eredetihez. A kredencekről Kredenctörténelem címmel írtam egy cikket ITT olvashatod és láthatod.

 

kre05.jpg

A kredenc már kétszer át lett festve és mint mosogatópult funkcionált korábbi helyén a Pentacolor Kft. székházában. A festékrétegek eltávolítása közben, még további öt réteg festést találtam míg eljutottam az eredeti halványzöld-fehér alapig. Természetesen a tiszta munka érdekében a fáig tisztítottam a bútort. Egyébként a kredenc második életét a zöldeskék verziót Juditu készítette, találtam is róla három régi videót, itt megnézheted az egyiket.

 

kre03.jpg

Íme teljes valójában az újraélesztett kredenc. Girtl Laci barátommal egy olyan küllemet álmodtunk meg, ami mindkettőnk világát hűen tükrözi. Felidéztük a 20. század harmincas éveinek Art déco stílusát, gondoltunk a Poirot című film hangulatára, a retro tárgyakra, és belecsempésztük az Op-art (optikai festészet) művészeti stílust is, melynek zseniális képviselőjét  Victor Vasarely-t mindketten szeretünk és tisztelünk. Ám ezeket a gondolatokat egy, a bútor felső részének hátlapján talált festőhenger festéknyoma idézte elő, ami alapján az említett irányokba mozdítottuk az agytekervényeinket.

 

kre21.jpg

De mielőtt tovább kutakodnánk a kredenc fiókjaiban, álljunk meg néhány szóra. Szeretném nektek bemutatni alkotótársamat, aki fantasztikus munkájával, tettrekészségével, precízségével és korrektségével mindenben segítségemre volt. Laci így ír magáról:

Girtl László vagyok és geometrikus falfestéssel foglalkozom, mint Metricartist. Már gyerekként sokszor ragadtam ceruzát. Nagyon szerettem grafittal rajzolni! Akkoriban a festés még távol állt tőlem! Majd a tanulmányaim, később a munkám szinte teljesen elfordított a művészettől és az alkotástól! Tény, hogy a feleségemnek köszönhetően nem tudtam kizárni az életemből a festést! Nagy Áginak hívják, ő építőművészként végzett az egyetemen és mérhetetlen büszkeséggel tölt el, hogy a GyermekKUCKÓ megálmodója- és megalkotója! Számomra igazán nagy dolog, amit véghez visz! Ági folyton festett! Mindig csodálva néztem, ahogy falfestéseivel szemet gyönyörködtető birodalmakat varázsol kisgyerekek számára. Majd ahogy teltek az évek többször ragadtam meg az ecsetet és egyrészt besegítve neki, másrészt saját részre lépésről-lépésre egyre bátrabban pingáltam. Mindketten szeretjük a minimál stílust és geometrikus alkotásokat. Az interneten ma már számtalan tapétát találunk ilyen mintával! De a tapéta, az csak tapéta marad! Egy hasonló ízléssel megáldott barátom épp azt mesélte, hogy minimál tapétát szeretne, mire Ági rávágta, hogy ezt Laci meg is tudja festeni és sokkal egyedibb lenne egy a lakás színeivel harmonizáló festés mint a tapéta! Így jött az első megrendelés. Majd egyre több gyerekszoba rendelés következett! Szeretem a kihívásokat! Számomra inspiráló, hogy különböző állatokat, növényeket és járműveket geometrikus ábrázolásban tervezek és valósítok meg falfestésként. Hiszem, hogy Magyarországon is utat tör az egyediség és a minimál lakberendezés részeként egyre több enteriőrt díszíthetnek a munkáim!

 

kre22.jpg

Laci felesége Nagy Ági ugyancsak egy fantasztikus alkotó, saját brandja a GyermekKUCKÓ méltán teszi őt híressé. Az általa megálmodott világ karakterfigurái sok száz kisgyereknek okoz örömet.

 

kre25.jpg

A képen Lacit láthatjátok munka közben és Csomócskát személyesen. A szóban forgó csomó alakú párnákat ugyancsak Ági és barátnője készíti és a Lil'BABY Design termékcsalád egy népszerű darabja.

 

kre23.jpg

Lássunk néhány fantasztikusan üde és fiatalos munkát a kreatív házaspártól. Engem teljesen elbűvölt ez a világ. Jó látni hogy két fiatal hogyan épít birodalmat együtt közös erővel, egymást szeretve és megbecsülve!

 

kre24.jpg

kre26.jpg

kre27.jpg

kre28.jpg

kre29.jpg

kre30.jpg

kre31.jpg

Roppant inspirálóak mindkettőjük munkái számomra. Olyannyira hogy az A Mi Otthonunk magazin e havi számában készült virágtartómat, Laci geometrikus művészete inspirálta.

 

kre04.jpg

Ám térjünk vissza a kredenc históriájához. A bútor részletfotóin láthatjátok, hogy fontos szempont volt a geometria, a szabályosság, a letisztult vonalvezetés és a pasztell színvilág. Ezúttal nem volt cél a kopottas hatás, amit amúgy nagyon szeretek. A bútor formája indokolatlanná tette a koptatást, az oda nem illő más korokat idéző díszítést és mindenféle más maszatolást...Egy határozott, ugyanakkor lágy és tiszta bútor-profil volt a cél.

 

kre06.jpg

A kredenc és ami mögötte van, vagy mögötte lehet...

 

kre07.jpg

Elsőre szétkaptam az egészet. Leszedtem ami nem kellett, félretettem a faanyagot és nekiálltam a tisztításnak. A bútor hátulját teljesen el kellett távolítani, mert alkalmatlan volt az elképzeléseimben szereplő, merevített stabil hátlapnak.

 

kre009.jpg

Egy a faanyag tárolómban talált, korábban egy régi szekrényajtó szolgáltatta a kredenc fedlapját. Az ilyen 20. század hatvanas-hetvenes évekbeli bútorfát mindig félreteszem, mert bútorfelújításkor nélkülözhetetlen kellékek és nem mellesleg, kvázi ingyen van... Az "új" hátlap is használt faanyagból készült, két régi farostlemezre festett "zsenge" és művészeti értéket nem képviselő festményem esett áldozatul.

 

kre10.jpg

Egy liter fehér színű Pentart dekorfesték kellett az egész bútorra két rétegben. Az esetleges átvérzések elkerülése végett a megtisztított fafelületet alapoztam a képen látható Pentart alapozóval. Végül a festett felületet a dekorfestékhez tartozó selyemfényű lakkal zártam le.

 

kre11.jpg

Az ajtókat nem csiszológéppel, hanem kromofággal tisztítottam meg. Lacinak a natúr fafurnéros ajtók alapozása, csiszolása és festése volt a feladata. Valamint a felső vitrines rész üvegeinek az új külalakhoz illő átváltoztatása. Erről és a házilag homok-fújt üvegtechnikáról az utolsó képnél írok.

 

kre12.jpg

Laci akkor érkezett hozzám, amikor a felső részt tisztítottam. Nézegettük a bútor hátulját, az ott hagyott szobafestő mintahenger nyomait, és ekkor megvilágosodtunk... A csillag alakzatok közül, kiválasztottunk egyet és Laci ebből kiindulva kezdett tervezni ajtómintákat. Vagy húszféle tervet készített, melyeket virtuálisan fel is próbáltunk az ajtókra.

 

kre13.jpg

Az ajtók alapozását Laci a Pentart csiszolható alapozóval oldotta meg. Több réteg felvitele után, megcsiszolta őket, majd nekiállt a festésnek.

 

kre14.jpg

kre15.jpg

Laci a Pentart dekorfestékek barnás színeit választotta, melyekből saját maga keverte ki a megfelelő árnyalatokat.

 

kre16.jpg

Eközben én folytattam a "kasztni" festését és kipróbáltam az új Pentart bútorviaszokat is. A volt szekrényajtó lakkját eltávolítottam, megcsiszoltam a felületet és átlátszó viasszal lekentem. Száradás után políroztam a felületet és egy gyönyörűen fénylő fafelületet kaptam. Annyira megtetszett az új viasz, hogy a festett és lakkozott részekre is rákentem. Mindezt azért, hogy a nagy felületen terülő lakk egyenetlenségeit kiegyenlítsem. Így egyöntetű szép selyemfényű felületeket kaptam.

 

kre17.jpg

A bútor felső része eredetileg valószínű, hogy nem tartozott az alsóhoz. Sem az üveges rész keretének íve, sem pedig a legalsó festékréteg színe, nem volt azonos a kredenc aljáéval. A négyfiókos részről egy plusz ajtó is hiányzott, így nem volt egy síkban a szembelévő kétfiókos résszel. Ez zavarta a szememet és azonos magasságba emeltem ezt a csálé részt a másikkal. Továbbá hiányzott a bútor fiókos oszlopai között lévő hátlap. Ezt valaki eltávolította fűrésszel, ferdén kivágva, csúnya volt... Újfent maradék faanyagokat használtam a pótlásokhoz és egy kevés új falemezt is.

 

kre18.jpg

Mivel a kétfiókos részből hiányoztak a fiókok, készíteni kellett kettőt. Azokból a faanyagokból készültek, amiket félretettem az alsó rész bontásakor. Így a mosogatópult lapjából fiók született. Hogy az összes fiók előlapja azonos vastagságú legyen, a meglévő négy fiók előlapját is levettem. El voltak vetemedve és nem voltak párhuzamosak a négyszögek egymással szembelévő oldalai sem. A Pentart fatermékek között találtam megfelelő vastagságú falapot, így ezekből készült a hat fiók eleje.

 

kre19.jpg

A felsőrész üveges ajtóinak nem passzoló íveiről írtam már. Így nekiálltam azokat átszabni, hogy egységes külsőt kölcsönözzek az egész bútornak. A képen néhány munkafázist láthattok.

 

kre20.jpg

A végső összeállításnál Laci ismét meglátogatott. Ekkor derült ki, hogy hogyan fest a "retró-bútor" a geometrikus ajtókkal és minden alkatrészével együtt. Laci az üveges részeket a Pentart opálgéllel tette homok-fújt hatásúvá. Most használta először ezt a szuper matériát, úgyhogy navigáltam a használatot illetően. Annyira megtetszett Lacinak, ez a különböző üvegfelületek opálossá tevésére szolgáló anyag, hogy adtam is neki egy adaggal, hagy kísérletezzen vele otthon. Lacinak szeretném itt is megköszönni a közös munkát. Mérhetetlenül és maximálisan elégedett vagyok a hozzáállásával, a munkabírásával és a korrektségével, nem utolsó sorban a szuper ízlésével is. Remélem lesz még folytatás!

Ha tetszett az alkotásom, akkor számtalan dolgot tudsz tenni, hogy hangot adj a tetszésednek.

Elkezdhetsz követni a Facebookon ha ide kattintasz, megtalálsz a Pinteresten is ha ide kattintasz, vagy kövess a Flickr-en ide kattintva.

Ha tényleg nagyon tetszett, akkor szerez másoknak is örömet és oszd meg velük ezt a posztot.

Végül, de nem utolsó sorban, írhatsz kommentet is, és én ígérem hogy válaszolok.

Köszönöm a figyelmedet. Megtisztelő.

 

 

 

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://lakbear.blog.hu/api/trackback/id/tr6812576349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kisszotya 2017.06.11. 08:57:41

Lakbear és Metricartist Laci, együtt és külön-külön is ászok vagytok !

Lakbear 2017.06.11. 19:08:47

@Kisszotya: Köszönjük szépen! Kedves vagy :-)